header-image
Radius: Off
Radius:
km Set radius for geolocation
Search

Menni vagy maradni? Avagy letelepedni Angliába

Menni vagy maradni? Avagy letelepedni Angliába

Menni vagy maradni? Avagy letelepedni Angliába

“Külföld”. A legtöbbünknek ez a szó egy nyaralást, egy turista-kalandot jelent, az év számunkra legkedvezőbb időszakában. Sajnos, napjainkban azonban sokan hagyják el a hazájukat különböző okok miatt, és külföldre költöznek. Egy háború, etnikai zavargás, szegénység kényszerhelyzetet teremthet. Hiába a félelmek, az aggodalmak, a legtöbben mégis ebben látják az egyedüli megoldást. Ennek ellenére ott a kérdés: mi történik velünk, ha maradunk, és mi vár ránk, ha mindent magunk mögött hagyva útra kelünk? Van, akinek egy ilyen döntés csak egy izgalmas kalandot jelent, van, akit a gyors meggazdagodás lehetősége kecsegtet, míg másoknak ez egy új élet kezdete. Az is megeshet, hogy némelyeknek tényleg nincs választási lehetőségük, menniük kell… de hová? Hol kezdjenek új életet?

Anglia sokak számára még mindig a felemelkedés lehetőségét jelenti, azonban néhány dologgal nem árt tisztában lenni azoknak, akik itt szeretnének új életet kezdeni. Többek között ezzel a témával foglalkozik az a háromrészes interjú, amit egy kedves barátommal készítettem, aki jóideje már búcsút mondott a “szülőföldjének”.

Letelepedni Angliába. Nézzük a tényeket.

A kezdet

Szerző: Kedves Ádám, először beszéljünk arról, hogy mennyi ideje élsz külföldön, tehát hány évesen döntöttél úgy, hogy külföldre költözöl?

Ádám: 2007 októberében, 24 évesen települtem ki véglegesen Angliába, vagyis mintegy 13 éve. De egy évvel korábban, 2006-ban már voltam kint diákmunkán mint egyetemista. Ez legális munkalehetőség volt, először Kingston Upon Hall-ban egy farmon dolgoztam két hónapig. Itt kerti virágokat kellett palántázni, majd átküldtek Skóciába egy eperfarmra, ahol újabb két hónapot dolgoztam.

Szerző: És beleszerettél Angliába, ebbe az életformába, vagy egyáltalán mi ösztönzött, hogy végül úgy dönts, hogy kitelepülsz? Letelepedni Angliába kérdés nem merült fel?

Ádám: Hát több minden, először is a nyelvet még nem beszéltem olyan jól, bár 5 évig tanultam iskolában, de nem használtam.  A pénz, amit kaptunk ezért a munkáért, nem volt sok, tehát az akkori minimálbér alatti összegről beszélünk, viszont ez még mindig több volt, mint amit otthon kerestem volna. A kiadás pedig nem volt sok, mivel a szállás biztosított volt. Igaz, lakókocsikban voltunk elszállásolva, de végül is minden szükséges dolog megvolt benne.

Első nehézségek

Szerző: Ez volt a kaland-része. De tudnál egy kicsit arról beszélni, hogy amikor már eldöntötted, hogy végleg kitelepülsz, akkor milyen nehézségekbe ütköztél?  Mondjuk amikor lakást vagy munkát kerestél, vagy mennyire volt ez nehéz vagy könnyű?

Ádám: A sztorihoz hozzátartozik, hogy a skóciai eperfarmon találkoztam egy lánnyal. Azóta ő már a feleségem, és végül is 2007-ben azért jöttünk ki, mivel ő lengyel, nem beszél magyarul, én nem beszélek lengyelül. Viszont  angolul mindketten elég jól beszélünk, így ez látszott a legkézenfekvőbbnek a közös jövőnket illetően. Ő 2007-ben befejezte a tanulmányait, és kijött a bátyjához, aki akkor már kint élt Angliában több éve. Én ugyanebben az időben Észak-Írországban voltam 5 hónapot, addigra a nyelvtudásom rengeteget fejlődött, így az 5 hónap után úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk együtt kint. Kezdetben a bátyjánál laktunk, így a lakáskérdés hamar megoldódott.

Első munkák

Szerző: Gondolom, ez valamennyire megkönnyítette a kezdeti nehézségeket. És milyen jellegű munkát találtál, amikor kiköltöztél? Mert azt említetted, hogy egyetemet végeztél.

Ádám: Nem, végül nem fejeztem be az egyetemet, pedig kettőre is jártam. De igazság szerint ez nem volt probléma, és most sem az. Az angolok látják, észreveszik, ha valaki tud, és adnak lehetőséget a bizonyításra. Nem szükséges nyelvvizsga, hogyha az ember jól beszéli a nyelvet. Hasonló a helyzet a végzettségekkel is. Tehát nem feltétlenül szükséges, amennyiben tud az ember bizonyítani, hogy jól meg tudja csinálni azt a munkát, amivel megbízták. Szóval a gyakorlat sokat jelent.

Hogy milyen munkát találtam? Először egy orvosi cégnél dolgoztam, ahol a most már feleségem is dolgozott, így rajta keresztül jutottam be. Egyszerű összeszerelési munkával kezdtem, viszont észrevették, hogy ennél többre vagyok képes, és meg is adták a lehetőséget. Kikerültem az összeszerelésről a raktárba raktársegédnek. Utána logisztikai koordinátor lettem, és már ott tartott a dolog, hogy tervezőként megyek tovább, de csődbe ment a cég. Sajnos, ez is benne van a pakliban, úgyhogy 4 év után mindketten munkanélküliek lettünk.

De ha az embernek kell a pénz, akkor bármilyen munkát megcsinál, úgyhogy én 3 nap múlva már dolgoztam, mint rakodó.  Mentem egy irodaszereket forgalmazó céghez pakolni, dobozolni, ami 3 napos munka lett volna, de ott voltam 3 hétig. Utána volt egy interjú egy STO nevű német cégnél, ahol festékeket meg vakolatokat kellett színezni. Itt szintén 4 évig dolgoztam, de utána átszervezés volt, és én nem akartam Birmingham-be költözni, úgyhogy inkább eljöttem, végkielégítéssel. Azóta voltam már manager, felügyelő, most pedig specialista vagyok. Ez azt jelenti, hogy minőségellenőr, környezet- és munkavédelem, ezt a hármat csinálom egyben. Nagyon jó a cég, a főnököm segítőkész,és a munka is eléggé kötetlen.

A végzettség

Szerző: Ez nagyon jó, gondolom, élvezed is. De ha már a papírokat említetted, bérezésnél előnyt jelent-e, ha valakinek van valamilyen végzettsége, és abban a szakmában, vagy azon a szakterületen akar elhelyezkedni?

Ádám: Feltétlenül, ugyanis sok cég nézi, hogy van-e valakinek szakmai vagy szakirányú végzettsége, és több pénzt ajánl az adott munkakörben, ha van. Egyéb esetekben viszont a tapasztalat vagy a gyakorlat bebizonyítja, hogy kell-e papír, vagy nem. Például: ha valakinek van magasabb iskolai végzettsége, az sem igazán előny, ha nem ért ahhoz, amiről papírja van.

Szerző: Ugyanakkor a szülőhazádban megszerzett bizonyítványok, mondjuk egy érettségi bizonyítvány, az Angliában is megfelel egy középfokú végzettségi szintnek? Elfogadják?

Ádám: Elfogadják, és azt is hozzátenném, hogy a magyar végzettség észrevételem szerint sokkal magasabb szintű, mint az itteni.

Szerző: Tehát ha valaki szeretne azzal érvényesülni, hogy neki van valamilyen végzettsége, diplomája, érettségije, vagy akár szakmunkás bizonyítványa, kell-e honosítani, ha ki akar települni, vagy elfogadják Angliában?

Ádám: Én azt mondanám, hogy nem feltétlenül kell honosítani, de lefordíttatni mindenképpen. Ha nem tudják elolvasni, nem fogják tudni, hogy mi az, és nem fognak tudni mit kezdeni vele.

Letelepedés kérdése

Szerző: Jó, tehát érdemes eleve már úgy elindulni, hogy egy hivatalos fordítóirodától kérni egy fordítást a bizonyítványokról, papírokról. Ez érthető, hiszen ezáltal jobban felkészül valaki arra, hogy letelepedjen mondjuk Angliában. De van-e valamilyen különleges elvárás azokkal szemben, akik ki akarnak települni? Mondjuk egy meghatározott beugró, tehát valamennyi pénzösszeg, amit az egyén bevisz az országba, vagy ismeret, mondjuk a társadalmi helyzetről, törvényekről, kultúráról. Előnyt jelent, elvárás, vagy mindegy?

Ádám: Ezek, amiket említettél, és szerintem még az anyagi vonzat sem kell hozzá, tehát a többi akkor kell, ha állampolgár szeretne lenni az ember. Jelenleg lehet letelepedési engedélyt kérni, de ahhoz már 5 éve itt kell lenni folyamatosan, ha jól emlékszek, és ezt bizonyítani kell számlákkal, közüzemi számlákkal, valamivel. De ha jól tudom, ez év végén meg fog változni. Sokkal nehezebb lesz kijutni. Arra fognak fókuszálni, hogy csak olyanok jöjjenek, akik egy bizonyos tudást hoznak magukkal. Persze sok olyan munka van, amit az angolok nem csinálnak meg. Inkább segélyből élnek, ezeknek az elvégzéséhez szükség van bevándorlókra, akik mondjuk nem beszélik jól a nyelvet, de dolgozni akarnak. Ilyen lehet például a konyhai kisegítő munka (mosogatás), takarítás, benzinkút stb. Viszont ezekből nyilván nem lesz könnyű meggazdagodni, mivel ezek nem a legjobban fizető állások. És természetesen kiadások itt is vannak, és attól függően, hogy hová kerül az ember, nem feltétlenül olcsó a megélhetés.

Ádám: A déli régióban, tehát Londontól délre minden drágább. Ha északabbra kerül az ember (Manchester, Liverpool), ott a megélhetés sokkal olcsóbb, de nyilván a munkalehetőség is jóval kevesebb. Ott inkább az agrárkultúra, gazdálkodás adott, de az meg nagyon időjárás-függő. Viszont, ha kicsit északabbra megy az ember, tehát a középső régióba, ott a fizetés nagyjából ugyanolyan, mint délen, viszont a megélhetés sokkal olcsóbb, és ott a munkalehetőség is jobb, mint Skóciában mondjuk. Leszögezve: nyilván valamilyen szintű nyelvtudás, végzettség vagy technikai tudás mindenféleképpen előny.

Nyelvtudás

Szerző: Pontosan erre gondoltam én is, hogy ha valaki valahol élni akar, akkor egy bizonyos szintű felkészültség, minimum egy alapszintű nyelvtudás azért előnyös. Persze nyilván a jobb munkához legalább egy társalgási szinten beszélni kell a nyelvet.

Ádám: Ez így van, de bármelyik országba akar menni valaki, az ottani emberek értékelni fogják, ha a nyelvükön valamennyit tudsz beszélni, szólni hozzájuk. Jobban meg fognak becsülni, sőt, minél többet tud valaki az adott nyelven, annál több ajtó fog megnyílni előtte.

Szerző: És annál nagyobb valószínűséggel tud valaki gyökeret verni külföldön, letelepedni vagy akár állampolgárrá válni. Te már állampolgár vagy, vagy letelepedési engedélyed van?

Ádám: Mi letelepedési engedélyt kértünk, ez gyakorlatilag egy kritérium volt, mielőtt kiléptünk az EU-ból. Illetve nem is kritérium volt, hanem ésszerű, mert nem lehet előre tudni, hogy miben segít, vagy ha nem csináltuk volna meg, akkor miben hátráltatna ez minket. Mivel kint vagyunk már több mint 10 éve, nekünk ezt viszonylag egyszerű volt megcsinálni.Sikerült letelepedni Angliába.

Állampolgárság 

Szerző: Állampolgárságit nem is akartok kérni, vagy az miben más, tehát milyen előnyei vannak, ha valaki már állampolgár is, nem csak letelepedési engedéllyel van kint?

Ádám: Az állampolgárság, ha jól tudom, leginkább akkor előnyös, ha valaki innen tovább akar menni például Kanadába, Ausztráliába, Új-Zélandra, vagyis a volt angol gyarmatokra, tehát ezekre a helyekre sokkal egyszerűbb kijutni angol állampolgárként. Persze, ahhoz kell egy angol útlevél is, amit lehet igényelni, hogyha már állampolgár az ember. Az állampolgársághoz egy vizsgát kell letenni, ami történelem és kultúra leginkább, meg persze ismerni kell a törvényeket.

Szerző: Szóval ahhoz, hogy valaki stabilan meg tudjon maradni mondjuk itt Angliában, nem feltétlenül szükséges az állampolgárság, viszont a letelepedési engedély egy védelem, hogyha bármi változás áll be politikai téren, akkor az embert biztosan ne toloncolják ki. Jól értettem?

Ádám: Így van. De azt azért hozzáteszem, hogy azoknak, akik most gondolkoznak azon, hogy kijönnek, ez már nincs érvényben, tehát ez már máshogy fog működni. Nekünk azért működött, mert már kint voltunk x évet. De a letelepedésit most már sokkal nehezebb lesz megszerezni. Úgy tudom, hogy 2021 januártól módosulnak az ezzel kapcsolatos törvények.Letelepedni Angliába nem is lesz olyan könnyű.

Szerző: Tehát ha valaki komolyan fontolgatja, hogy Angliában kíván letelepedni, új életet kezdeni, az mindenképpen december 31-ig tegye meg ezt a lépést, mert utána sokban fog változni a törvény ezzel kapcsolatban.

(Letelepedni Angliába. Folytatás a második részben.)

Londoni taxik

Tipikus londoni taxik

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket karakterrel jelöltük